Zabkása - A bajnokok reggelije

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon ez a nemesen egyszerű étel érdemel-e egy receptes blogbejegyzést… Aztán, amikor jópár emberrel megkóstoltattam a kásámat, mind kérdezte, hogy: Mi a titok, hogyan készül? És többen különböző fórumokon kérdezték, hogy én hogyan készítem a képeken látott zabkását. Ezért döntöttem úgy, hogy megírom, hogyan készítem én. Mindenkinek ajánlom, hogy ezt vegye fel az „egészséges reggelik” listára, és próbálja ki. Mert finom, gyors, egészséges és laktató, és persze nem hizlal. Ez egy táplálkozási program súlycsökkentési fázisának reggeli adagja.

A módszert jómagam kísérleteztem ki, s mindenkinek ajánlom, aki finomakat akar enni, jól is akar lakni és ezzel a vonalainak sem árt, sőt!

Egy adag:

·         30 g finom/ apró szemű, natúr zabpehely

·         145 ml víz

·         picike só

 De ha szeretjük a krémesebb állagot, akkor

·         25g zabpehely+5 g búzadara.

FELTÉT:

·         170g gyümölcs

·         15g pirított dió, mogyoró, mandula, napraforgómag, tökmag, kesu…

·         15 g mogyoróvaj

·         fahéj – ízlés szerint

ELKÉSZÍTÉSE:

A száraz zabpelyhet tálba teszem, pici sót teszek hozzá, leöntöm 145 ml forrásban lévő vízzel, megkeverem, állni hagyom 3-4-5 percig, majd megy a mikróba még fél percre.

 Lágy, krémes kása lesz belőle. Általában 3 adagot készítek egyszerre - egy tálban, aztán szétosztom egyenlő porciókra.  A háromszoros adag háromszor több időt, vagyis másfél percet tölt a mikróban. Ennyire egyszerű!

A kész kására gyümölcsöt karikázok, ez többnyire banán és valamilyen idénygyümölcs. A fahéj elengedhetetlen számomra, ezért hintek rá azt is.  Az egészet pirított magvakkal és mogyoróvajjal díszítem, s jár még hozzá 115g joghurt is. Ez egy fogyókúrás adag. Nagyon laktató! Jó étvágyat!

Néhány tálalási ötlet:

Aszalt gyümölccsel és dióval töltött pulykamell

A pulykamell sok családban felkerül az ünnepi asztalra, a modern európai karácsony szimbólumának is mondhatjuk, de a lényeg az, hogy egyszerűen készül el, finom és egészséges hús.

HOZZÁVALÓK:

·         1 darab pulykamell (kb. 800 g)

·         100 - 120 g vékonyra szeletelt feketeerdei sonka (Schwarzwald)

·         1-1 marék aszalt szilva, aszalt sárgabarack és vörösáfonya

·         100 g dióbél

·         1 fej vöröshagyma félbevágva

·         1-2 alma félbevágva

·         5-6 gerezd fokhagyma

·         só

·         őrölt bors

·         1 TK fokhagymapor

ELKÉSZÍTÉSE:

1.       A pulykamellet szétnyitjuk. Úgy vágjuk be, úgy formázzuk, hogy egy téglalap alakú húsformát kapjunk, amit szépen fel tudunk majd göngyölni.

2.       A formázott húsdarabot sózzuk, borsozzuk, fokhagymaporral beszórjuk, majd kiterítjük. Elrendezzük rajta az aszaltgyümölcs-szemeket és a diódarabokat, majd felgöngyöljük, mintha roládot készítenénk.

3.       A hústekercsünket betakargatjuk a vékony sonkaszeletekkel, s ha szükséges, fogpiszkálóval megtűzzük a húst, hogy sülés közben ne nyíljon szét. A fogpiszkálókat a sütés után, tálalás előtt mindenképpen távolítsuk el!

4.       Egy formás tepsit kibélelünk sütőpapírral, és beletesszük a csinos, kis húsroládunkat. Körberakjuk a felezett vöröshagymával, fokhagymagerezdekkel, almával és pár szem aszalt gyümölccsel. Letakarjuk alufóliával.

5.       160 fokra előmelegített sütőbe küldjük kb. egy órára.

6.       Ezután eltávolítjuk az alufóliát, a hőt 180 fokra emeljük és mehet vissza a hús még kb. 5-10 percre, hogy a sonka  a tetején szépen megpiruljon.

Borleves habgaluskával

Nem is olyan régen ismerkedtem meg a borlevessel. Jó barátságot kötöttünk! Társasága kellemes: édes, de nem túlzottan, karakteres, fűszeres, jó hangulatba hoz, lelket melenget. Örülök, hogy megismerhettem!

A borleves hagyományosan német eredetű étel. Magyarországra a betelepített németek hozták be. A borleves később a nagypolgári étkezési szokások részét képezte.

Tudvalevő, hogy a karácsonyi lakoma sok helyen nem létezhet bizonyos hagyományos fogások  nélkül, egyes helyeken ilyen a lencseleves, halászlé, káposztaleves, más helyeken ilyen a borleves. Ezek kellenek, és kész.

Ahány ház, annyi borleves. Alapvetés, hogy bor persze kell bele, hiszen azért borleves. De készülhet száraz vagy édes borból, tokajiból akár, sőt, van, aki egyenesen a savanyú bort részesíti előnyben erre a célra. Tehetünk bele citromot, narancslevet, szegfűszeget, fahéjat, esetleg szerecsendiót, vaníliát, egyszóval azt, amitől a borlevesünk pont a mi ízlésünknek megfelelő lesz. Íme, az én verzióm:

HOZZÁVALÓK:

·         1 üveg fehérbor

·         6 tojás sárgája

·         6 EK porcukor

·         1 zacskó vaníliás cukor

·         1 marék mazsola

·         1 rúd fahéj

·         6 szem szegfűszeg

·         1 narancs leve

·         1 bögre víz

·         2-3 EK főzőtejszín

·         1-2 EK liszt

·         csipet só

HABGALUSKA:

·         4 tojásfehérje

·         pár csepp citromlé

·         csipetnyi só

·         1 EK kristálycukor

ELKÉSZÍTÉSE:

1.       A bort a vízzel, narancslével, fűszerekkel és a mazsolával összeforraljuk, és hagyjuk csendben forrdogálni  vagy öt percig, majd levesszük a tűzről, és  hagyjuk langyosra hűlni, majd leszűrjük, hogy ez a finom bor alaplé mentes legyen a darabos fűszerektől.

1.       A tojássárgákat a cukorral, vaníliás cukorral és a liszttel habosra keverjük. Ezt a masszát óvatosan a langyos borléhez keverjük, hozzáadjuk a tejszínt is, és lassú tűzre visszatéve, állandó kevergetés mellett felforraljuk. Ezáltal szépen besűrűsödik a levesünk. Ajánlatos habverőt használni a kevergetéshez, mert így biztosan szép, selymes, csomómentes és sima állagot kapunk.

2.       Elkészítjük a habgaluskákat: a tojások fehérjéhez hozzáadjuk a pár csepp citromlevet, sót és a cukrot, majd kemény habbá verjük.

3.       Forrásban lévő vízbe szaggatjuk a galuskákat kiskanállal, majd főzzük meg őket mindkét oldalukról. A habgaluska, ha forró vízbe kerül, a kétszeresére duzzad, de ha kivesszük őket a forró fürdőből, a gőz távozik belőlük, és visszaveszik eredet méretüket.

Tálaljunk! A levest tányérba szedjük, ráúsztatjuk a habgaluskákat és feldíszítjük leheletnyi fahéjjal és reszelt narancshéjjal.

Ropogós krumpliszirmok

Ez a történet is úgy indult, mint sok hasonló, miszerint megláttam ez a csodát egy képen, s hagytam magam elcsábítani… Megszólított. Nem volt nehéz dolga, ugyanis nagyon szimpatizálok ilyen vékonyra szeletelt, ropogósra és aranyszínűre sült krumplikarikákkal.

Hozzávalók:

·         8-10-szem krumpli

·         só

·         1-2 EK olaj

ELKÉSZÍTÉSE:

Az egész titok abban áll, hogy vékonyra kell felszeletelni a krumplit. Ehhez a robotgépemet hívtam segítségül, mert így gyorsan megvan, másrészt kellően vékony karikákra tehetünk szert, ha gépre bízzuk a szeletelés dolgát.

A karikázás után enyhén sózzuk a vékonyra szelt karikákat,sütőpapírral bélelt tepsibe rendezzük őket a képen látható módon. Megcsepegtetjük olajjal és beküldjük kb. 160-170 fokra előmelegített sütőbe, amíg meg nem puhul, majd pirul. Ez kb. 45-50 percet vehet igénybe.

Egyszerű, imádom.

Mákos guba torta

A mákos guba egy hagyományos és egyszerű étel. Egy pici újítással csinos desszertet varázsolhatunk belőle. Tortaformába öltve egy kis sodó társaságában elegáns fogás lehet bármilyen alkalomra. Az eredeti ötlet nem tőlem származik, viszont a recept a sajátom- egyszerű.

HOZZÁVALÓK:

·         1 fonott kalács (kb.  400g), jó, ha kissé szikkadt

·         1 liter tej

·         3 egész tojás

·         150 g cukor

·         200 g darált mák

·         1 zacskó vaníliacukor

·         1 citrom és 1 narancs héja reszelve

·         csipetnyi só

A SODÓHOZ:

·         3 egész tojás

·         300 ml tej

·         3 EK cukor

·         1 zacskó vaníliacukor

·         120 g mascarpone

·         csipetnyi só

ELKÉSZÍTÉSE:

MÁKOS GUBA ALAP:

1.       A tejet felmelegítjük maximum 50 fokosra, s közben feloldjuk benne a cukrot, vaníliacukrot, alaposan elkeverjük benne a tojásokat, hozzáadjuk a reszelt citrushéjakat, sót, s végül a mákot.

2.       Ebbe az elegybe beleadjuk a kb. 2x2-es kockákra vágott fonatost. Óvatosan elkeverjük, törekedve arra, hogy a kis kockák minél jobban teleszívják magukat az ízes, illatos, tejes keverékkel, ugyanakkor ügyeljünk arra, hogy nehogy kása legyen belőlük.

3.       Előkészítjük a tortaformánkat: kibéleljük sütőpapírral. Ebbe beletöltjük a masszát. 

A masszával teli tortaformát mindenképpen tegyük egy tepsire, s úgy tegyük be sülni, mert szivároghat belőle a lé.

4.       160 fokra előmelegített sütőbe küldjük kb. 30-40 percre. Ez az idő tudjuk, sütőfüggő. Az a cél, hogy a gubatorta átsüljön, de ne száradjon ki.

A SODÓ:

1.       A tejbe belekeverjük a tojásokat, cukrot, sót, majd folytonosan kevergetve forrásba hozzuk. Így szépen besűrűsödik. Vigyázzunk, nehogy odakapja az alját.

2.       Vegyük le a tűzről/ hőről, ha ez megtörtént. Nem kell megijedni, ha a fehérje enyhén kicsapódik.

3.       Ha picit lehűlt, adjuk hozzá a mascarponet, és botmixerrel egyneműsítsük. Ez az eljárás egy csoda, mert a végeredmény egy fantasztikusan selymes, lágy sodó, amely méltó kísérője a kicsit rusztikus  gubatortának.

Francia lágy citromos kalács

Meglátni és megszeretni. Ez ennek a kis lágy, citromos kalácsnak a rövid története… Ahogy megpillantottam, tudtam, hogy nekem is el kell készítenem. Pláne, hogy 10 perc alatt összedobható. Látni lehetett rajta, hogy pihe-puha, s még a citrom ízét is hozzáképzeltem… 

A képhez volt egy kis francia szösszenet írva, hogy hogyan is kell elkészíteni.Persze - kis módosításokkal - valahogy így hangzott:

HOZZÁVALÓK:

·         200 g búzaliszt

·         200 g lágy vaj

·         140 g cukor (az eredeti recept 180g cukrot ír)

·         1 zacskó vaníliacukor

·         4 egész tojás

·         ½ csomag sütőpor

·         1 nagyobb citrom

·         2 EK mák (nem darált)

·         csipetnyi só

ELKÉSZÍTÉSE:

1. A vajat tegyük lággyá – vegyük ki időben a hűtőből, hogy a szoba hőmérséklete tegye a dolgát – hogy megpuhítsa. Lehet mikróban is puhítani, csak ne folyjon!

2. Robotgépben keverjük habosra a tojásokat a cukorral, a lágy vajjal és a citrom reszelt héjával, na meg  annak levével. A citromot jól tisztítsuk meg felhasználás előtt, majd ügyeljünk arra, hogy csak a sárga héját reszeljük le, mert az alatta lévő fehér réteg megkeserítheti a kalácsunkat.

3. A habosra-levegősre kikevert masszánkhoz adjuk hozzá a lisztet, sütőport és a mákot.

4. Ha jól elkeveredtek, öntsük a krémes állagú elegyet egy kivajazott, kilisztezett őzgerincformába.

5. 170 fokra előmelegített sütőben süssük kb.30 percig – tűpróbáig. Jól el kell találni a sütés idejét, mert ha túlsütjük, nem lesz lágy, kiszáradhat.

Villámgyorsan elkészíthető, s az eredmény: enyhén ropogós külsejű, belül lágy, vaníliától és citromtól illatozó, fincsi kalács.

Bon appétit! :)

Gyors krémes

Ez egy huszonéves családi recept. Már akkor is reform receptnek számított…ma meg…hajjaj. Jó szokásomhoz híven még változtattam rajta. Íme:

HOZZÁVALÓK:

·         2 csomag hűtött, sodrott leveles tészta (2x450 g)

A TÖLTELÉKHEZ:

·         1,1l tej – 800ml a vaníliás krémhez, 300 ml a habtejszínhez

·         3 csomag  „Zlaty klas” vagy vaníliapuding

·         150 g kristálycukor

·         200 g vaj vagy Hera margarin

·         csipetnyi só

·         2 zacskó habtejszín

ELKÉSZÍTÉSE:

1.       A leveles tésztákat megsütjük: az egyiket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, letakarjuk egy újabb réteg sütőpapírral, és nehezéket- mondjuk egy másik tepsit helyezünk rá. Ez azért kell, hogy a tésztánk, ha megsült, ne legyen hólyagos.  A másik tésztalapot  5x5-ös vagy 6x6-os négyzetekre vágjuk, szintén sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket, szintén letakarjuk sütőpapírral, és erre is nehezéket teszünk. Az egészben sütött tésztalap lesz az alap, a négyzetkék pedig a legfelső réteg.

2.       Amíg a  tésztalapok sülnek vagy már hűlnek, elkészítjük a krémet - a krémes lelkét.

3.       A 800 ml tejből kb. 500 ml-t forralni kezdünk, hozzáadjuk a cukrot, sót. A maradék 300 ml-ben elkeverjük a 3 pudingport, majd ha a cukros tej forrni kezd, belekeverjük a pudingosat, és sűrűre főzzük.

4.       Kicsit hűlni hagyjuk. Ha nem túl meleg már, belekockázzuk a vajat, s botmixerrel egyneműsítjük. Ha  hűl a krém, még sűrűsödni fog.

5.       Ha kihűlt a tésztalap, a még enyhén langyos krémet rákenjük.

6.       Elkészítjük a tejszínhabot, s ha már teljesen kihűlt a vaníliás krémünk, erre finoman rákenjük a habot.

7.       Most pedig jöhetnek a pöpec kis formára vágott és ropogósra sütött négyzetkéink, melyekkel megkoronázzuk a habos műalkotásunkat.

8.       A négyzetek mentén feldaraboljuk – önállósítjuk a krémeseket.

9.       Zárásként porcukorral megszórjuk őket.

10.   Rögtön fogyasztható. A friss, ropogós tészta és a lágy, vanília illatú krém ellenállhatatlanná teszi ezt a finom desszertet. A krémnek kimondottan jót tesz a hűtőben történő pihentetés…csak bírjuk kivárni!