Karácsonyi menüsor - főétel : Pácolt tengeri csuka ropogós, mandulás-diós bundában

Igen, a hal is egy hagyományos elem a karácsonyi fogások közt.  A tengeri csuka egy kitűnő választás, mert húsa egyszerűen imádnivaló! Puha, hófehér és szaftos. Mentes a tolakodó halszagtól, és ha még fokhagymás tejben fürdetjük, isteni ízélményben lehet részünk.

HOZZÁVALÓK:

·         tengeri csuka (személyenként 2-3 szelet)

     A panírhoz:

·         liszt

·         tojásfehérje

·         tej

·         só

·         durvább szemcséjű prézli, darált dió (1:1 ), plusz gyalult mandula 20%

·         olaj a kisütéshez

A páchoz: tej – annyi, hogy ellepje a halszeleteket, 2-3-4 gerezd zúzott fokhagyma, só, citromlé, 1 TK reszelt citromhéj

a pác elkészítése :100 ml-nyi tejet és a fokhagymagerezdeket botmixerrel eldolgozzuk, majd hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, és felöntjük még annyi tejjel, hogy ez a mennyiség ellepje a pácolandó halszeleteket.

A séf tippje: Ha szeretnénk, hogy a hal bundája tényleg ropogós legyen, panírozáskor a tojásnak csak a fehérjét használjuk (egész tojás helyett) . Ettől igazán ropogós lesz!!!

ELKÉSZÍTÉSE: 

1.       A halat megmossuk és besózzuk, a szeleteket kisebb tepsibe fektetjük, megcsepegtetjük citromlével,

2.       majd nyakon öntjük őket a fokhagymás tejjel (annyival, hogy teljesen ellepje a szeleteket).

3.        legalább 1-2 órára hűtőben állni hagyjuk, hogy a só, a citrom és a fokhagyma jól átjárják a hófehér halhúst.

4.       Ha eljött az idő, bepanírozzuk a halakat: liszt, tojásfehérje  és a diós-mandulás prézli.

5.        Süssük őket aranybarnára, ropogósra…Mmmennyei falatok.

6.        Bármilyen körettel szépen muzsikál…legyen az vajas krumplipüré, őrölt korianderes-dióolajos brokkolipüré, szerecsendiós-vajas batátapüré, sült krumpli vagy akár vinaigrettes, zsenge, leveles saláta kavalkád…és még sorolhatnám. A fantáziánkra van bízva!

Fokhagymás kelbimbó ropogósra pirult feketeerdei sonkacsíkokkal

Az utóbbi pár hónapban emeltem a napi zöldségadagomat, mert rájöttem, mennyi re jótékony is ez: egészséges, laktató, és nem árt a vonalainknak sem… És ami szintén jó hír, hogy sokféleképpen elkészíthető: párolva, hirtelen sütve, csőben sütve,  grillezve, pirítva, pürésítve, flambírozva  (! hú, ez buli!)…és még sorolhatnám…

Legutóbbi nagy felfedezettem, és egyben hatalmas kedvencünk:  a kelbimbó!  Olyan helyes, nett, aranyos minikáposztafej, és néhány hozzávalóval meg egy kis pirítással isteni fogás válhat belőle.

HOZZÁVALÓK:

1 személyre:

·         10-14 szem kelbimbó (lehet több isJ)

·         30-40 g feketeerdei sonka felcsíkozva ( vagy bármi pikáns husi, akár valami jóféle füstölt kolbász is megteszi)

·         ½ vagy 1 gerezd fokhagyma zúzva

·         só, bors ízlés szerint

·         pici olívaolaj

·         reszelt parmezán – a tetejére

ELKÉSZÍTÉSE:

1.       A kelbimbókat mossuk, megtisztítjuk a külső levelektől,  félbevágjuk,  majd enyhés sós vízben pár percig félpuhára vagy teljesen puhára főzzük. Leöntjük róluk a vizet.

2.       Egy terebélyesebb serpenyőben pici olajat hevítünk, és ha kellően forró, akkor gyorsan, ügyesen ropogósra pirítjuk a vékony sonkacsíkokat, kiszedjük a serpenyőből, és  félretesszük őket.

3.       A serpenyőben maradt, finoman füstölt illatú és ízű olajat ismét felhevítjük, és ebbe beleküldjük  a kelbimbókat és a zúzott fokhagymát. Csipetnyi sót és borsot is hintünk rájuk, pár perc alatt jól megpirítjuk őket, és így előhozzuk a bennük rejlő cukrokat, amelyek szépen megkaramellizálódnak.

4.       Ezután hozzáadjuk  a pirított sonkacsíkokat és jól összerázzuk a társaságot.

5.       Tegyük egy szép tálra, szórjuk meg reszelt parmezánnal, plusz egy kanál tejföl is nagyon finoman kiegészíti.

Az édes és a sós íz kellemes harmóniája járja át ezt a fogást, amit mesterien kiegészít a fokhagyma karakánsága és a ropogósra pirult sonka enyhén füstölt íze. A hűs tejföl pedig egy kis csoda a tetején… ;)