Flódni

Hogy mi  is az a flódni? A karácsonyi sütemények királynője: gazdag, érzékeket gyönyörködtető, pompásan illatos, ízes és kiadós...Öt, elegánsan vékony, fehérboros tésztaréteg közé négy, önmagában is csodás töltelék simul bele finoman:  citrusos illatú dió, szegfűszeges mák,  fahéjas alma és a szilvalekvár.

A dió és a mák a bőség szimbólumai, az almát több kultúra az egészség zálogának tekinti, a bor pedig hagyományosan gondűző…A kultúrák találkozása van ebben a finomságban jelen.

Az alapreceptért az askenázi zsidó konyhának lehetünk hálásak. Mára olyan népszerűségnek örvend, hogy vallási hovatartozástól függetlenül készítik cukrászdákban, családokban.

Az én flódni sztorim

Én évente csak egyszer készítem- karácsonyra. Idén készítettem huszadszor! Pedig húsz éve majdnem kifogott rajtam…

A flódnisütés ötletét Babi néni, az én aranyos keresztanyám adta nekem egy tuti recepttel és néhány okos érvvel megfűszerezve. Ő mondta nekem, hogy ez sokkal jobb, mint a bejgli, mert nem reped szét sütés közben, meg minden van benne: dió is ,mák is, alma, na meg ami nagyon okos dolog, hogy nem kell versenybe szállni az anyu, a nagymamák meg az anyós bejgliével.

Az első flódnim 5-6 órán keresztül készült. Mivel  20 éve még nem voltam elég tapasztalt konyhatündér, a tésztája szakadt, így tenyérnyi cafatkákból kellett összetapasztgatnom az öt réteget, és voltak még húzós momentumok… Nem mesélem el az összes részletet, csak annyit, hogy nem adtam fel, szerencsére…  Amikor betoltam a patchwork flódnit a sütőbe, azt mondtam: Soha többet!!! De soha ne mondd, hogy soha! Végül is megcsináltam, megoldottam, és megsült, és nagyon finom volt, megérte. Egy év elteltével megint nekifogtam, és megint sikerült, a tészta sem szakadt már, mert rájöttem néhány fortélyra, és így megy ez már 20. éve.

Idén kissé megreformáltam. Cukor helyett xilitet- nyírfacukrot használtam, meg elhagytam a szilvalekvárt is. Nagyon finom lett így is! Lényegesen kevesebb cukrot tartalmazott… Lehet így is.

Az alábbiakban természetesen leírom az eredeti receptet, viszont jelölöm a változtatásokat is.

HOZZÁVALÓK:

Egy szép, masszív tepsi, amely megfelel a következő paramétereknek: 30x40cm és legalább 5-6 cm mély.

A tésztához:

·         600 g simaliszt

·         100 g porcukor *

·         csipetnyi só

·         300g vaj

·          4 tojássárgája

·         Kb. 50 ml fehérbor

ELKÉSZÍTÉSE:

A lisztet, cukrot és a csipetnyi sót összekeverjük, majd ezt a puha vajjal összemorzsoljuk, hozzáadjuk a négy sárgáját és a fehérbort. Jól eldolgozzuk, és kicsit pihentetjük, legalább annyi időre, míg elkészülünk a töltelékekkel.

*Idén a tésztán annyit változtattam, hogy kihagytam a cukrot belőle, búzaliszt helyett pedig zabpehelylisztet használtam a következő arányban:

·         650 g finom zabpehelyliszt

·         csipetnyi só

·         300g vaj

·          4 tojássárgája

·         kb. 50 ml fehérbor

Máktöltelék:

·         250 g darált mák

·         150 g cukor*

·         ½  citrom vagy narancs reszelt héja

·         100-150 ml víz

·         ½ MK őrölt szegfűszeg

ELKÉSZÍTÉSE:

A vizet összefőzzük a cukorral, reszelt citrom/narancshéjjal és a szegfűszeggel, majd hozzáadjuk a mákot. Jól elkeverjük. Ha túl sűrű lenne, löttyintünk még hozzá egy kis vizet.

 *A töltelékből természetesen nem lehet elhagyni a cukrot, ezért én 30g xilittel helyettesítettem.

Diótöltelék:

·         250g darált dió

·         100-150 ml tej

·         150 g cukor*

·         50 g mazsola –előzetesen fél órára beáztathatjuk őket fehér borba, hogy a töppedt szőlőszemek feledjék el bánatukat, és magukhoz térjenek

ELKÉSZÍTÉSE:

A tejet összefőzzük a cukorral, majd hozzáadjuk a diót és a mazsolát. Jól elkeverjük. Ha túl sűrű lenne, löttyintünk még hozzá egy kis tejet.

*30 g xilit

Almatöltelék:

·         1 kg reszelt alma

·         100-200g cukor ( idén teljesen kihagytam)

·         1 TK őrölt fahéj

·         kekszmorzsa vagy prézli, ha túl leves lenne az alma (hát idén a morzsa is elmaradt), de ki is nyomkodhatjuk  a felesleges levet

És kell még 500 g jó kis házi szilvalekvár.

Ha a töltelékek elkészültek, a tésztát öt részre osztjuk. Én mérni szoktam, hogy nagyjából egyformák legyenek. Szép vékonyra kisodorjuk őket. A sodráshoz egy trükk: a tésztát két folpack réteg között sodorjuk ki! A sodródeszkára terítjük az alsó réteget,erre kerül a tészta. Ezt letakarjuk a másik folpack réteggel, és így sodorjuk.

 Ezzel a trükkel megakadályozhatjuk, hogy a tészta a sodrófára, vagy akár a deszkára ragadjon, és elszakadjon.

 Csak szépen nyugodtan sodorjuk, töltjük, sodorjuk, töltjük az alábbi rétegezési terv alapján:

____________5. réteg tészta

ALMA

____________4. réteg tészta

MÁK
___________3. réteg tészta

DIÓ

____________2. réteg tészta

SZILVALEKVÁR

____________1. réteg tészta

…és ez így megy szépen, amíg el nem fogy minden.

Ajánlom, hogy a legfelső tésztarétegre különösképpen figyeljünk oda: ő legyen a legsimább, a legcsinosabb,hiszen ő mindennek a teteje! Ezért méltó arra, hogy meg is kenjük felvert tojással, és villával szép mintákat szúrjunk bele. Ez azért is fontos, hogy szépen mutasson, na meg azért, hogy a sülés folyamán keletkezett gőz ezeken a lyukacskákon tudjon távozni, és ne repessze szét ezt a műremeket. És kész is van! Majdnem! Most mehet sülni.

Mielőtt azonban megemelnénk a tepsit, hogy betegyük a 150 fokosra előmelegített sütőbe, legyünk lelkileg felkészülve arra, hogy bizony, elég súlyos lesz. Van ebben anyag rendesen!

Süssük szépen, lassan, hogy a tésztarétegek átsüljenek, a dió, mák, fahéj, alma, szegfűszeg és citrom pedig lágyan egymásra hangolódhassanak, és harmonikus egészet alkothassanak.

Kellemes, meghitt ünnepeket!