Diós-datolyás kenyér, avagy ALL IN norvég módra

Ez a kenyérke valahogy mindig  akkor kerül a repertoárba, ha az idő zordra fordul. Talán ez nem véletlen, mert az elkészítése, az evése, az illata, az íze mindig jó hangulatot varázsol a szürke téli estékbe.

Ez egy régi-régi, hagyományos, norvég recept. Nem tudom, hogyan kerültek a norvégok ilyen bensőséges viszonyba a datolyával, de ez engem cseppet sem zavar, mert ez a kenyér illatos, egyszerű, finom,  lelket melengető. Kell-e ennél több?

Hozzávalók:

·         250 g zabpehelyliszt (lehet egyébként búzaliszt, grahamliszt, tönkölyliszt...)

·         1 KK sütőpor

·         1MK só

·         ½ MK fahéj (ha valaki nem kedveli,elhagyható)

·         100 g kimagozott,kisebbre vágott datolya (lehet kimagozottat is kapni, így még könnyebb a dolgunk) ;ha nem szeretjük a datolyát, helyettesíthetjük akár aszalt szilvával vagy más aszalt gyümölccsel

·         50 g durvára vágott dió

·         250 ml kefír

·         1 egész tojás

·         2 EK olaj ( használtam már napraforgóolajat, dióolajat, sőt még tökmagolajat is-mind jó)

Cukrot nem teszünk bele, mert a gyümölcsben található cukor elegendő ahhoz, hogy kellemesen megédesítse a gyümölcskenyerünket.

Elkészítése:

Azt mondják a norvégok is, hogy „Alt i !“ , vagyis: Mindent bele! 

Akkor gyerünk! Egy szépséges tálba mindent bele! Először a száraz hozzávalókat: a lisztet, sót, sütőport, fahéjat – ezeket jól elkeverjük. A datolyát és a diót egyformán kicsi vagy rusztikus darabokra vágjuk,  ez is megy a tálba a lisztes elegyhez. Aztán összekeverjük a kefírt a tojással és az olajjal, és ez is megy a tálba. Jól vegyítsük el a hozzávalókat, hogy összebarátkozzanak! Ha kicsit tömörnek találjuk a masszát, mondjuk megállna benne a fakanál, löttyintsünk hozzá még egy kis kefírt. De csak kicsit!  Rendezzük a masszát sütőpapírral bélelt őzgerinc formába. Tegyük kb. 150 fokra előmelegített sütőbe, süssük 35-40 percig. Az illatok csodálatosak!

Ha megsült,hűlni hagyjuk… alig bírjuk kivárni, de eljön az a pillanat, hogy felszeleteljük. Vágunk egy csinos szeletet, és most még jobban érezzük a pirult dió, a simogató datolya és az édeskés fahéj kellemes illatát. Az illatozó szeletre simítsunk egy leheletnyi vajat, amely olvadni kezd. Ez látványnak is nagyon kellemes…hát még az íze!

Kortyoljunk hozzá egy kis forró csokit vagy valamilyen fűszeres teát vagy egy istenien habos kapucsínóval is jól járunk.  Ez egy élmény! Nagyon kellemes, lélekmelengető! Ki kell próbálni!