Hogy mi is az a flódni? A karácsonyi sütemények
királynője: gazdag, érzékeket gyönyörködtető, pompásan illatos, ízes és kiadós...Öt,
elegánsan vékony, fehérboros tésztaréteg közé négy, önmagában is csodás töltelék
simul bele finoman: citrusos illatú dió, szegfűszeges
mák, fahéjas alma és a szilvalekvár.
A dió és a mák a
bőség szimbólumai, az almát több kultúra az egészség zálogának tekinti, a bor
pedig hagyományosan gondűző…A kultúrák találkozása van ebben a finomságban
jelen.
Az alapreceptért
az askenázi zsidó konyhának lehetünk hálásak. Mára olyan népszerűségnek örvend,
hogy vallási hovatartozástól függetlenül készítik cukrászdákban, családokban.
Az én flódni
sztorim
Én évente csak
egyszer készítem- karácsonyra. Idén készítettem huszadszor! Pedig húsz éve
majdnem kifogott rajtam…
A flódnisütés
ötletét Babi néni, az én aranyos keresztanyám adta nekem egy tuti recepttel és
néhány okos érvvel megfűszerezve. Ő mondta nekem, hogy ez sokkal jobb, mint a
bejgli, mert nem reped szét sütés közben, meg minden van benne: dió is ,mák is,
alma, na meg ami nagyon okos dolog, hogy nem kell versenybe szállni az anyu, a
nagymamák meg az anyós bejgliével.
Az első flódnim
5-6 órán keresztül készült. Mivel 20 éve
még nem voltam elég tapasztalt konyhatündér, a tésztája szakadt, így tenyérnyi
cafatkákból kellett összetapasztgatnom az öt réteget, és voltak még húzós
momentumok… Nem mesélem el az összes részletet, csak annyit, hogy nem adtam
fel, szerencsére… Amikor betoltam a
patchwork flódnit a sütőbe, azt mondtam: Soha többet!!! De soha ne mondd, hogy
soha! Végül is megcsináltam, megoldottam, és megsült, és nagyon finom volt,
megérte. Egy év elteltével megint nekifogtam, és megint sikerült, a tészta sem
szakadt már, mert rájöttem néhány fortélyra, és így megy ez már 20. éve.
Idén kissé
megreformáltam. Cukor helyett xilitet- nyírfacukrot használtam, meg elhagytam a
szilvalekvárt is. Nagyon finom lett így is! Lényegesen kevesebb cukrot
tartalmazott… Lehet így is.
Az alábbiakban
természetesen leírom az eredeti receptet, viszont jelölöm a változtatásokat is.
HOZZÁVALÓK:
Egy szép, masszív tepsi, amely megfelel a következő paramétereknek: 30x40cm
és legalább 5-6 cm mély.
A tésztához:
·
600 g
simaliszt
·
100 g
porcukor *
·
csipetnyi
só
·
300g
vaj
·
4 tojássárgája
·
Kb.
50 ml fehérbor
ELKÉSZÍTÉSE:
A lisztet, cukrot és a csipetnyi sót összekeverjük, majd ezt a puha vajjal
összemorzsoljuk, hozzáadjuk a négy sárgáját és a fehérbort. Jól eldolgozzuk, és
kicsit pihentetjük, legalább annyi időre, míg elkészülünk a töltelékekkel.
*Idén a tésztán annyit változtattam, hogy kihagytam a cukrot belőle,
búzaliszt helyett pedig zabpehelylisztet használtam a következő arányban:
·
650 g
finom zabpehelyliszt
·
csipetnyi
só
·
300g
vaj
·
4 tojássárgája
·
kb.
50 ml fehérbor
Máktöltelék:
·
250 g
darált mák
·
150 g
cukor*
·
½ citrom vagy narancs reszelt héja
·
100-150
ml víz
·
½ MK
őrölt szegfűszeg
ELKÉSZÍTÉSE:
A vizet összefőzzük a cukorral, reszelt citrom/narancshéjjal
és a szegfűszeggel, majd hozzáadjuk a mákot. Jól elkeverjük. Ha túl sűrű lenne,
löttyintünk még hozzá egy kis vizet.
*A töltelékből természetesen nem
lehet elhagyni a cukrot, ezért én 30g xilittel helyettesítettem.
Diótöltelék:
·
250g
darált dió
·
100-150
ml tej
·
150 g
cukor*
·
50 g
mazsola –előzetesen fél órára beáztathatjuk őket fehér borba, hogy a töppedt
szőlőszemek feledjék el bánatukat, és magukhoz térjenek
ELKÉSZÍTÉSE:
A tejet összefőzzük a cukorral, majd hozzáadjuk a diót és a
mazsolát. Jól elkeverjük. Ha túl sűrű lenne, löttyintünk még hozzá egy kis
tejet.
*30 g xilit
Almatöltelék:
·
1 kg
reszelt alma
·
100-200g
cukor ( idén teljesen kihagytam)
·
1 TK
őrölt fahéj
·
kekszmorzsa
vagy prézli, ha túl leves lenne az alma (hát idén a morzsa is elmaradt), de ki
is nyomkodhatjuk a felesleges levet
És kell még 500 g jó kis házi szilvalekvár.
Ha a töltelékek elkészültek, a tésztát öt
részre osztjuk. Én mérni szoktam, hogy nagyjából egyformák legyenek. Szép
vékonyra kisodorjuk őket. A sodráshoz egy trükk: a tésztát két folpack réteg
között sodorjuk ki! A sodródeszkára terítjük az alsó réteget,erre kerül a
tészta. Ezt letakarjuk a másik folpack réteggel, és így sodorjuk.
Ezzel a
trükkel megakadályozhatjuk, hogy a tészta a sodrófára, vagy akár a deszkára
ragadjon, és elszakadjon.
Csak
szépen nyugodtan sodorjuk, töltjük, sodorjuk, töltjük az alábbi rétegezési terv
alapján:
____________5. réteg
tészta
ALMA
____________4. réteg
tészta
MÁK
___________3. réteg
tészta
DIÓ
____________2. réteg
tészta
SZILVALEKVÁR
____________1. réteg tészta
…és ez így megy szépen, amíg el nem fogy
minden.
Ajánlom, hogy a legfelső
tésztarétegre különösképpen figyeljünk oda: ő legyen a legsimább, a
legcsinosabb,hiszen ő mindennek a teteje! Ezért méltó arra, hogy meg is kenjük
felvert tojással, és villával szép mintákat szúrjunk bele. Ez azért is fontos,
hogy szépen mutasson, na meg azért, hogy a sülés folyamán keletkezett gőz
ezeken a lyukacskákon tudjon távozni, és ne repessze szét ezt a műremeket. És
kész is van! Majdnem! Most mehet sülni.
Mielőtt azonban megemelnénk a tepsit, hogy
betegyük a 150 fokosra előmelegített sütőbe, legyünk lelkileg felkészülve arra,
hogy bizony, elég súlyos lesz. Van ebben anyag rendesen!
Süssük szépen, lassan, hogy a tésztarétegek
átsüljenek, a dió, mák, fahéj, alma, szegfűszeg és citrom pedig lágyan egymásra
hangolódhassanak, és harmonikus egészet alkothassanak.
Kellemes, meghitt ünnepeket!