Sonkakrémes tagliatelle ...15 perc alatt

Nálunk idén nem maradt a húsvéti sonkából semmi, egy szem se!!! Valahogy most sikerült eltalálnom a megfelelő mennyiséget. Ez egyrészt jó, de nekem van egy jóságos receptem, amit ilyenkor szoktam bevetni, és a sonkamaradék a főszereplő...Kénytelen voltam hát leszaladni a henteshez és venni egy darabot, hogy elkészíthessem azt a finomságot, amit a nagymamám szokott, tőle tanultam. Az alapötlet tehát tőle származik, de nem én lennék, ha nem módosítottam volna rajta picit. Ez már az én abszolúte modernizált változatom, 15 perc alatt elkészíthető.

Sonkakrémes tagliatelle

 

HOZZÁVALÓK 4 személyre:

·         400 g széles metélt - tagliatelle

·         200 g füstölt sonka

·         200 ml főzőtejszín

·         200 ml tejföl

·         só, esetleg őrölt bors

ELKÉSZÍTÉSE:

Első lépésben feltesszük a tésztának való vizet forrni (sózzuk;)).

Amíg a tűz meggyőzi a vizet, hogy forrjon, addig felkockázzuk a sonkát, ráöntünk 100 ml-t a főzőtejszínből, 100 ml-t a tejfölből és botmixerrel lágy krémmé turmixoljuk. Kóstoljuk meg! A tejszín és a tejföl meg a sonka krémes elegye... nagyon finom. Nem is kell sózni.

 

Ezt a  krémet egy nagyobb átmérőjű serpenyőbe tesszük, hozzáöntjük a főzőtejszín másik felét, és lassan enyhe forrásba hozzuk.

A tésztát főzzük meg, de ne túl puhára. Ha elérte ezt az állagot, szedjük át a serpenyőnkben rotyogó sonkakrémbe, nem gond, ha a főzővízből is jut pár csepp bele, sőt...

 

...és most jól forgassuk meg benne a tésztát, elegyítsük össze őket, hogy az ízes, sonkás krém a tésztaszálak minden porcikáját bevonja. A tésztának megvan az a jó tulajdonsága, hogy magába tudja szívni az őt körülvevő leveket. Ezúttal a tejszín sonkás levével szívja meg magát...és igen, ez kell nekünk!!!

Készen is vagyunk! Savanyú uborkával is finom, de ecetes-cukros lében megfürdetett, zsenge levelű zöldsalátával egyenesen isteni!

 

Fitt kehely

Így az ünnep után, a húsvéti dínom-dánom után, ha visszagondolunk arra, amit ezalatt az idő alatt elfogyasztottunk, sokan megállapíthatjuk, hogy igen, igen, sok volt a jóból... Na de azért kell valami finomság mostanra is, nem? Nyugalom, csak mértékkel, csak és kizárólag  a vonalainkat kímélő hozzávalókból!

Erre az állapotra tudom bátran ajánlani a következő, a 7 perces sütinél gyorsabban elkészíthető és sokkal egészségesebb desszertet, a

 Fitt kelyhet:

HOZZÁVALÓK:

1 személyre:

·         10 dkg túró (én nem túl zsírszegény és krémesebb állagút szeretek ehhez használni)

·         100 ml fehér joghurt (mondjuk görög joghurt, vagy 10%-os vagy kinek milyen tetszik...)

·         3-4 szem eper vagy málna vagy bármilyen idénygyümölcs

·         1 EK méz

·         fahéj ízlés szerint

·         1 TK pirított, durvára tört mandula vagy kevésbé cukrozott zabpelyhes keksz- a tetejére

 

ELKÉSZÍTÉSE:

A hozzávalókat tetszés szerint rétegezzük egy mutatós kehelybe.

Akár desszertnek, esti nasinak... de edzés után is kiváló, mivel fehérjében gazdag, ezért ez egy kis jutalom a fáradt izmoknak.;)

Könnyen elkészíthető, könnyen emészthető, egészséges. A méz édessége, a hűs joghurt meg a túró íze jól kiegészítik egymást. A gyümölcs igazán üdítő és könnyed, a pirított mandula meg ad a desszertnek  egy kis huncutságot,  egy kis karaktert… Fincsi!

Csirkemelltekercs

Nemcsak mutatós, hanem finom is! Ami pedig  dobogós helyre juttatta nálunk, az az, hogy elképesztően gyorsan elkészül, csak 4 hozzávaló szükséges hozzá…és ha netán valaki odafigyel a kalóriákra vagy a vonalaira vagy tudatosan és egészségesen táplálkozik, annak is bátran tudom ajánlani.

HOZZÁVALÓK:

·         4 – 6 db csirkemell

·         vékonyra szelt Schwartzwald sonka vagy Prosciutto (csirkemellenként 2-3 szelet)

·         vékony lapokra szeletelt keménysajt (lehet bármilyen alacsonyabb zsírtartalmú sajt vagy Gouda, Eidam …)

·         só, bors, pesztó az ízesítéshes

 

ELKÉSZÍTÉSE:

A csirkemellről levágjuk a kis nyúlványát. Ezt a részt a tekercshez nem használjuk fel. Ezután a  húsdarabot még hosszában kettévágjuk, hogy így még vékonyabb szeletkét kapjunk( esetleg ki is lehet klopfolni őt). 

 

 

 Picit sózzuk, borsozzuk. Nem kell nagyon, csak érzéssel, mert ugye a sonka és a sajt is sós…Ezt a szeletet Schwartzwald sonkaszeletre(szeletekre) tesszük, és rápakolunk  egy méretben ráillő, vékony szelet, jófajta sajtot...

 

 

...majd feltekerjük.

 

A rollnit, karikákra vágjuk, és megtűzzük fogpiszkálóval(ez azért kell, hogy sülés közben megtartsák a formájukat; sütés után eltávolítjuk... ;) ). A tekercseket sütőpapírral kibélelt  tepsire tesszük és a tetejüket megkenjük pesztóval. 180 C fokon kb. 25 perc alatt megsütjük.

 

A sonka ropogósra pirul és enyhén füstös ízt ad neki, a sajt pedig olvadozik a belsejében… Imádnivaló!

Bármilyen körettel szépen muzsikál!  

 

Camembert

Ez a lágy, kerek sajt egyike még talán - a Macaron és az Eiffel-torony mellett - a Franciaországot jellemző szimbólumoknak. A nemespenész borította krémesen lágy közepű sajt mesés múltra tekint vissza.

 A fáma szerint, amikor Napóleonnak felszolgálták, annyira elbűvölte őt a sajt, hogy kezet csókolt a felszolgálólánynak…

Az ínyencek körében az igazi nagy hírnevet csak a 19. század hozta meg neki. Addig főként Normandiában ismerték. Ahhoz, hogy meghódítsa a világot, egy francia mérnök találékonyságára volt szükség, aki feltalálta a neki megfelelő tároló- és szállítóedénykét, a fadobozt, amelyben elindulhatott, a Tour de France-ra. Párizsba jutása egy fontos mérföldkő volt, majd tovább és tovább jutott Európa-szerte.

A nagy ínyencek véleménye szerint a camembert sajtot legjobb tavasztól őszig enni, mert ilyenkor – a sok friss fűnek köszönhetően – a legjobb a tehenek tejének a minősége. A sajtot a hűtőben való tárolás után, fogyasztás előtt legalább annyi időre hagyjuk kint a konyhában, hogy étkezésre szobahőmérsékletű legyen.

Sokféleképpen el lehet készíteni és fogyasztani.

Nem csak magában egy kevés kenyérrel, almával vagy más szezonális gyümölccsel, esetleg dió, pisztácia kíséretében, vagy balzsamecettel, mézzel megcsorgatva szokás fogyasztani, hanem olvasztva, rántva, mártásként elkészítve is kiváló. Az angolok előszeretettel olvasztják rá zöldségekre.

Általában vörösbor vagy almabor dukál hozzá, ami a fűszereket illeti, nagy barátságban állnak a fokhagymával, a rózsaborssal, zöldborssal, a szerecsendió is jöhet, illetve a bazsalikom, kakukkfű és persze az illatos rozmaring.

Mi nagyon szeretjük!  Egy egyszerű, jól bevált kis ínyencséget osztanék most meg veletek, melyet először egy kedves kolléganőmnél kóstoltam. Emlékszem, ahogy a háromszög alakúra vágott sajtdarabkák illatoztak a tányéron... Már a látványuk is csábító volt... mutatósak voltak, csalogatóak...megkóstolni, és megszeretni! Igen, ez történt. Úgy gondoltam, nem mehetek haza a recept nélkül. Én is akarok ilyet készíteni! A receptet el is kértem, azóta is rendszeresen készítem. Íme, így készül a

Töltött camembert

HOZZÁVALÓK:

·         2 db Camembert

·         2 db lágyabb háromszögsajt

·         1 kisebb gerezd zúzott fokhagyma

·         1 TK aprított snidling

·         1 MK őrölt fekete-/zöld-/rózsabors

·         kb. 80-100g száraz szalámi vékonyra szeletelve

ELKÉSZÍTÉSE:

·         A camembert-eket megfelezzük és  kiskanállal vagy tompább kenőkéssel kivájjuk a belsejüket, vigyázva, nehogy a kéreg megsérüljön.

 

 

A kivájt puha belsőhöz keverjük a lágyabb állagú háromszögsajtot, a fokhagymát, borsot, snidlinget és villával összedolgozzuk.

·          A sajtkérget kibéleljük a szalámikarikákkal.

 

·         Ebbe beleltöltjük a fűszerezett sajtmasszát.

·         A két töltött felet összeillesztjük, folpackba csomagoljuk, és néhány órára a hűtőbe tesszük, hogy a hozzávalók összebarátkozzanak egymással.

 

Tálalás előtt háromszögekre, kis ékekre vágjuk.

 

Vendégváró falatkáknak, hidegtálak díszének és persze nem utolsó sorban borkorcsolyának is kiváló.

 

A képeken nem camembert, hanem brie szerepel. Sikerült a napokban rátalálnom erre a mini brie-re, ami picivel nagyobb átmérőjű, mint a camembert, de ízvilágában hasonló.

Spenótos galuska gorgonzolamártásban

Nézzünk valami zöldet mára!

Ha zöldcsütörtök, akkor spenót? Majdnem! A spenótot megeszem, de be kell, hogy valljam, ha van más választás, akkor inkább mást. Vagy legyen inkább valami kompromisszumos megoldás? Legyen spenót, de másképp!

Spenótos galuska gorgonzolamártásban

HOZZÁVALÓK:

Kb. 4 személyre

A galuskához

·         500 g tönkölybúzaliszt (én most ebből készítettem, de természetesen lehet normál búzalisztből is, akkor szebb, élénkebb zöld a színe)

·         200 g spenót pürésítve (fagyasztottból egyszerűbb, mert az már eleve püré, vagy friss.)

·         2 egész tojás

·         Kb. 500 ml víz – vagy amennyit a massza fölvesz, ne legyen se túl híg, se túl kemény

·         1púpos TK só

A gorgonzolamártáshoz:

·         200 g gorgonzola

·         200 ml főzőtejszín

...na és persze nem árt, ha van galuskaszaggató szerkentyűnk

ELKÉSZÍTÉSE:

Egy nagyobb lábosban tegyünk fel vizet forrni, sózzuk. Ebben főzzük majd ki a galuskákat.

A galuskához a hozzávalókat egy nagy tálban összekeverjük.

Elkészítjük a mártást: egy nagyobb serpenyőbe beleöntjük a főzőtejszínt, belemorzsoljuk a gorgonzolát, és addig hevítjük kevergetve-kavargatva, amíg a sajt felolvad benne. Ahogy olvad a sajt, úgy sűrűsödik a mártásunk tőle. Most kóstoljuk meg! A gorgonzola jellegzetesen markáns íze teljesen megszelídül a tejszín hatására. Csodás!

Közben a vizünk is forr már! És akkor kezdődhet a galuskaszaggatás! Mecsoda jó szórakozás! A víz felszínén lebegő, megfőtt galuskákat én egyenesen a mártásba szoktam beleszedni. (Na ezért kell a nagyobb serpenyő! )Megérdemlik, hogy a forró, kínzó vízfürdő után a krémes mártásba landoljanak. Hálából magukba isszák a mártás minden ízét, zamatát.

Tálaláskor megszórhatjuk egy pici parmezánnal.

Aki esetleg nem nagyon barátkozik a gorgonzolával, annak ajánlom a fokhagymás-vajas verziót: Egy serpenyőben 50 g vajat olvasztunk, és hozzáadunk 1 duci gerezd, zúzott fokhagymát. Picit hevítjük, hadd adja ki a fokhagyma az illatát. A galuskákat ebbe az illatos vajba forgatjuk. Tálaláskor bátran szórjuk meg parmezánnal. Esetleg pici olívaolaj? ;)

Mondanom sem kell, hogy nálunk mindkét verzió nagy kedvenc...Csak ajánlani tudom!

 

Zöldfűszeres - kukoricás tojássaláta

Sárga és zöld: az éltető napfény és a sarjadó friss élet, zsenge, tavaszi fű színei.  Sárga és zöld  színek dominálnak az én tavaszias salátámban is, ami nem hiányozhat a szombati hidegtálas- füstölt sonkás, ünnepi asztalról. 

Egyébként bármikor gyorsan elkészíthető, bármikor fogyasztható sült húshoz vagy egyszerűen csak egy friss, ropogós péksüteménnyel.

Azért szeretjük, mert üde és friss a zöldfűszerektől, ugyanakkor krémes attól, hogy a tojások sárgája összeolvad a tejföllel és a tartármártással; a bors és a mustár pici karcot adnak magukból, és a pici sárga kukoricaszemek pedig megédesítik az egészet. 

HOZZÁVALÓK:

·         6 főtt tojás apró kockára vágva

·         120 g csemegekukorica (konzerv)

·         1 savanyú uborka apróra kockázva

·         4 EK/120 ml tartármártás

·         3 EK tejföl vagy joghurt

·         1 EK apróra vágott friss metélőhagyma

·         1 EK apróra vágott friss petrezselyem

·         1MK őrölt zöldbors vagy feketebors

·         ½ MK só

·         1 TK mustár

Keverjük össze a hozzávalókat. Akár azonnal fogyasztható, de ha áll néhány órát a hűtőben, az ízek csodásan egymásra találnak, összeérnek. Mindenképpen ajánlom, hogy a metélőhagyma és a petrezselyem zöldje friss legyen, ne szárított! Ettől lesz a saláta üdítően friss.

 

Az ünnep illata

Ez a recept, amit most megosztok veletek, egy réges-régi családi recept: Nagymamám egyszerű, illatos, omlós, aranyos, édes kis vaníliás kiflicskéje. Ünnepeken: karácsonykor, húsvétkor vagy nagyobb családi összejöveteleken, amikor az egész rokonság apraja-nagyja összejött, ez a kiflicske nem hiányozhatott, mindig sütötte... A vanília, a vaj és a dió illatának édes-különleges illata...boldogság, az ünnep illata!

 

Ez a recept anyáról leányra szállt ki tudja hány generáció óta. Néhány éve már anyukám süti, átvette a stafétát. Nekem is megvan már a recept, lejegyezve. A fényképen szereplő kiflicskéket a lányimmal sütöttük, tehát őket is beavattam már. És szeretném ezt minél több emberrel megosztani, hadd szerezzen ez örömöt nektek is!

Néhány finom és tényleg egyszerű hozzávaló kell csupán jól eltalált arányokban. Általában kísérletezős vagyok, de ezt a receptet mindig grammra pontosan betartom.

 

Vaníliás kiflicskék

HOZZÁVALÓK: egy tepsire való lesz belőle. Ha anyukám süti, ő mindig  legalább dupla adagot készít. Tehát a szimpla adaghoz:

·         200 g simaliszt

·         80g darált sió

·         60 g porcukor

·         140 g vaj

·         1 zacskó vaníliacukor a  ’hempergetéshez’

ELKÉSZÍTÉSE:

A száraz hozzávalókat jól elvegyítjük, majd a vajjal összemorzsoljuk és összeállítjuk, összegyúrjuk.Cipócskát formálunk.

Kicsit pihentetjük a tésztát. Aztán az eljárás olyan, mint a gyurmázásnál: Egy kisebb darabot leválasztunk a  tésztatömbből, és ujjnyi vastagságú csíkokat nyújtunk, melyeket kb. 8- 10 cm-es darabokra vágunk, és a széleiket behajtva kiflicske formájúra alakítjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket tisztes távolságra egymástól. Ez azért fontos, mármint a kis távolság, hogy nehogy összeérjenek és egybesüljenek, mert sülés közben még kicsit nőnek is.

Kb. 150 fokos sütőben addig sütjük őket, amíg színt nem kapnak, amíg nagyon enyhén meg nem pirulnak. Ha megsültek a kiflik, picit hűlni hagyjuk őket.

Közben egy kis meglepit készítünk a kifliknek - egy vaníliás porcukor keveréket: egy zacskó vaníliacukrot egy tálkában elkeverünk 2-3 EK porcukorral. A még meleg (nem forró) kiflicskéket ebben a keverékben meghempergetjük, így a vaníliás porcukor egy finom bevonatot képez rajtuk, ráolvad, rátapad.

Egyszerű, mégis olyan ízletes... nagyon-nagyon-nagyon finom!

 

Sajtos-tejszínes csirkemell... á la Dano

Ismét egy egyszerű recept…  Ezúttal egy csirkemell-elkészítési tipp. Ezzel a receptötlettel úgy kb. 15 éve találkoztam ...tévénézés közben. A sztori az, hogy egy sztár jégkorongozóval készítettek interjút, na és persze megkérdezték tőle többek között azt is, mi a kedvenc kajája. Ő akkor egy sajtos csirkecombról beszélt, röviden ecsetelve annak elkészítését. Persze, nekem ezt ki kellett próbálnom!!! Az akkor ismertetett recepthez képest a jelen változat már erősen az én egyszerűsítési törekvéseimet képviseli ;).Sokat fejlődött!

Tehát ez nálunk az a bizonyos ’á la Dano’ csirkemell... igen, leváltottuk a combot mellre, pedig abból is finom…

Ha nincs különösebben kreatív ötletem a vasárnapi ebédet illetően vagy ha vacsoraötlet híján vagyok, meg az idő is sürget,akkor ezt készítem.

Ez is a kedvencek listáján van, mindig tuti befutó…mit tuti befutó, egyenesen bajnok!  Bármilyen köretet elbír.  Bevásárlással együtt másfél óra elkészíteni! Na jó, közel van a bolt…

HOZZÁVALÓK:

·         4 -6 csirkemell (a kosztosok számától és étvágyától függ)

·         20 - 30 dkg vékony lapokra szeletelt sajt (Eidam, Gouda, Cheddar)

·         200-300 ml tejszín (főző vagy zsíros)

·         liszt és tojás a bundázáshoz

·         só, bors

ELKÉSZÍTÉSE:

A csirkemelleket hosszában kettévágjuk, így megfelelően vékony szeleteket kapunk…

 

Egy tepsit kikenünk tetszés szerinti zsiradékkal vagy olajjal és az alját kirakjuk a sajttal. Ha nem ódzkodtok a sütőpapír használatától, olajozás helyett azzal is ki lehet bélelni a tepsit. Igazából mosogatáskor térül meg a használata, mivel nem kell a tepsibe belesült sajtot súrolgatni.Ezért nagyon hálás szoktam lenni a kedves sütőpapírnak.

 Szóval a húst sózzuk, borsozzuk, majd lisztbe, tojásba  mártjuk, és a tepsibe a sajtszeletekre pakoljuk őket szépen egymás mellé. Ezt a kompozíciót nyakon öntjük  a tejszínnel. Végül a hússzeleteket lefedjük egy újabb sajtlapréteggel.

 

A tepsit 180C fokos sütőbe toljuk, kb. 40-45 perc alatt sül puhára (de lehet több is és kevesebb is… ez a hús mennyiségétől és a sütő fajtájától is függ ;) ).Akkor jó, ha a sajt megpirult a tetején.

 
 

Ennyi a fáma!