Azzal kezdődött a történet, hogy anyu mesélte, mit látott
néhány hete a tévében... leírta, és én meg kerestem képeket a neten...
és ezeket látva ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy elkészítsem. Nem másról van ám szó, mint a camembertről,
ráadásul roppanós leveles tésztában...
Ott illatozott csalogatóan egy rusztikus tányéron néhány
szál kócos kis ruccola, lilás, fodros lollo, friss –roppanós jégsaláta, néhány
szem koktélparadicsom, s pár csíkra tépett grillpaprika társaságában... Nem
maradt más hátra, minthogy a késemmel
óvatos mozdulattal egy bemetszést ejtsek a ropogós, aranysárgára sült
levelestészta-kérgen, hogy ezzel szabad folyást engedjek az olvadozó, lassú, lágyan lusta sajtlávának. Megkóstoltam... ez
valami mennyei!
Próbáld ki, és élvezd a pillanatot ...na és persze az ízeket!
HOZZÁVALÓK:
·
személyenként 1db camembert,
·
annyi leveles tészta, hogy ezt befedje
(nagyjából 1 csomag nyújtott levestészta
elég két 12cm átmérőjű sajthoz)´
·
köretnek friss salátalevelek kavalkádja + egy
kis tartármártás
Tudom...sőt személyesen is
ismerek olyat, aki a camembert-t nem szereti .Igen, van aki nem kedveli
a karakteres ízű és illatú sajtokat. Annak tudom ajánlani a mozzarellás verziót.
Arra ügyeljünk, hogy a levelestészta-batyut jól zárjuk le, mert az olvadó sajt
utat találva magának bármilyen kis résen kifolyik. Mivel ugye a mozzarella nem
túl ízes, pici fokhagymaport és sót szórjunk rá vagy pesztóval is ízesíthetjük,
úgy bugyoláljuk be...
Mmmmmennyei! Élmény a szemnek, az orrnak és persze az
ízlelésnek is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése