Gnocchi

Sokszor ettem már gnocchit /nyokki/ több helyen. A mi krumplinudlinkhoz áll a legközelebb, ami a hozzávalókat illeti. A nudlit mifelénk édesen esszük – cukorral mákosan, pirított prézlivel..., a gnocchi meg javarészt sósan arat sikereket: könnyed gombás-tejszínesen, paradicsomos-bazsalikomos-parmezánosan, gorgonzolás-tejszínes mártással...

 

 

 A legfinomabb ,a legegyszerűbb, ízeiben legletisztultabb gnocchit – a dobogósat -  azonban idén nyáron volt szerencsém megkóstolni és megenni... amelyet a drága olasz Mamma készített  Biancadeban.  Ez egy egyszerű vajas-zsályás variáció volt parmezánnal a tetején. Azok az ízek, a tészta lágysága, szaftossága! Nem lehet szavakkal pontosan leírni…Akkor és ott eldöntöttem, hogy  én bizony elkérem a receptet, nekem ez kell, enélkül haza nem megyünk! Ezt otthon is el szeretném készíteni! A Mamma receptjét a lánya tolmácsolta nekem, angol-olasz keveréknyelven. Elárulta az elkészítés módját, a ’titkos’ hozzávalókat,  amelyek roppant egyszerűek, s mikor az arányokra kérdeztem, azt mondta, hogy azt ki kell tapasztalni!...Igen, erre a válaszra számítottam. Teljesen igaza van a Mammának, viszont látva őt és kóstolva a főztjét én még annyit tennék hozzá, hogy kell egy kis szenvedély is!

Szóval hazajöttünk, és kisvártatva nekifogtam a gnocchi elkészítésének, kicsit tanulmányozgattam az arányokat és a következőkre jutottam:

HOZZÁVALÓK:

A gnocchihoz

·         500 g főtt krumpli (amolyan lisztes fajtájú)

·         170g simaliszt – a legeslegsimább + 30g a deszka lisztezéséhez

·         2 egész tojás

·         1KK só

A ’mártáshoz’

·         50 g teavaj

·         2-3 levélke friss zsálya

·         néhány kanál reszelt pecorino vagy parmezán - a tetejére

ELKÉSZÍTÉSE:

Először is egy nagyobb fazékban feltesszük a gnocchi főzővizét,

melyet ne felejtsünk el megsózni. A főtt krumplit jól áttörjük, vagy krumplinyomón pürésítjük, és mikor még langyos, hozzáadjuk a lisztet és a tojásokat. Szépen összedolgozzuk a hozzávalókat.Lehet, hogy szokatlanul lágy tésztát kapunk, de ez ne riasszon meg bennünket, mert ettől lesz a végeredmény is lágy. Minél több lisztet adunk hozzá, annál keményebb, ruganyosabb lesz. Ne feledjük, nekünk a lágyabb változat kell, ami majdnem elolvad a szánkban.

A tésztából  kis darabokat vágunk le, és lisztezett deszkán - ez sokat segít a lágy tészta kezelésében - 1,5 cm átmérőjű hengerkét formázunk belőle, és 1-1,5 cm-es darabkákra vágjuk. Van, aki még villával cifrázza őket - lehet, de egyáltalán nem szükséges.

Mielőtt kifőznénk őket, olvasszuk fel  egy serpenyőben a vajat a néhány zsályalevéllel, hogy legyen mibe beleszedni a kis aranyoskákat.

Ha forr a főzővíz, érzéssel küldjük bele a gnocchikat. Pillanatok alatt a felszínre úsznak, ami azt jelenti, hogy készen állnak a következő lépésre- fejest kívánnak ugrani az olvasztott vajba. Ha már mindenki a vajban fürdik, egy kis főzővizet is löttyinthetünk rájuk, hogy megfelelően szaftosak maradjanak. Jól hempergessük, görgessük meg őket a serpenyőben, hogy egy porcikájuk se maradjon vaj nélkül.

És nem marad más hátra, hogy kitálaljuk őket, meghintsük egy kis karakteres parmezánnal és dúskáljunk ezekben a kiváló ízekben és a kényeztetően lágy tésztában!

Jó étvágyat!