Gorgonzolás – parmezános rigatoni avagy csőtészta gazdag sajtmártásaban

Ebben a receptben nincs semmi ördöngös. Egyszerűen csak finom: gazdagon sajtos, ízes, krémes,szaftos... isteni. Könnyen és gyorsan elkészül. Ezt nem szabad kihagyni!

A rigatoni egy csőtészta. 

Az olaszoknál, a tésztakirályoknál tucatnyi csőtészta létezik, mindegyiknek megvan a becsületes neve... Mi, nemes egyszerűséggel, csak csőtésztának nevezzük ezeket…pl.  a rigatonit, pennét, cannellonit… Sebaj! Azt viszont tudjuk, hogy a csőtésztát, vagyis a rigatonit azért találták ki, hogy elmerüljön a finom, kényeztető, ízletes mártásokban, és magába igya annak minden ízét és zamatát. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy őt onnan kiemeljük, és megegyük, s közben élvezzük az ízek harmóniáját.

HOZZÁVALÓK:

A sajtmártáshoz:

·         15 g vaj

·         3 EK olivaolaj

·         50 g simaliszt

·         csipetnyi szerecsendió

·         600 ml tej

·         200 ml tejszín

·         só –ízlés szerin

·         100 g parmezán

·         100 g gorgonzola – a dolce (édes)

·         400 g rigatoni tészta

·         A tetejére:2-3 EK prézli, 2-3-EK reszelt parmezán

·         Díszítésnek: feketeerdei (Schwarzwald)sonka pirítva,

·         hagymakarikák pirítva

ELKÉSZÍTÉSE:

1.       1.Feltesszük a tészta főzővizét, és a mártás készítése közben ügyesen meg is főzzük.

2.       Egy szép nagy serpenyőben (amiben a mártás és a tészta is elférnek majd) elindítjuk a mártást:

3.       Hevítjük az olajat és a vajat, majd rászórjuk a lisztet, kicsit átkeverjük, hagyjuk, hogy picit sisteregjen, zenéljen,de nem kell a lisztet megpirítani.

4.       Ehhez a lisztes-vajas-olajos péphez csipetnyi szerecsendiót és sót adunk, majd folytonos keverés mellett elkeverjük a tejjel és a tejszínnel.

5.       Addig keverjük-kavarjuk, amíg szép sűrű, egynemű mártást kapunk. Ez igazából egy besamel-alap.

6.       Közben megfőztük a tésztát...

7.       A még forró mártásba belekeverjük a lereszelt parmezánt és a darabokra morzsolt gorgonzolát. Addig kevergetjük a mártást, amíg a sajtok teljesen beleolvadnak.

8.       Ebbe a krémes-illatos mártásba – egyenesen a főzővízből –  beleszedjük a tésztát, és segítünk a rigatoni-csövecskéknek elmerülni ebben az ízletes csodában.

Ez már így is ellenállhatatlan. Alig várom, hogy ehessek belőle…

9.       A masszát egy sütőtálba tesszük, a tetejét megszórjuk pici parmezánnal és prézlivel, majd a 200 fokos sütőbe küldjük még 10-15 percre, hogy a teteje szépen megpiruljon.

És végre kész !Na most már tálaljunk!!! A csinos tányérra halmozott, pirult tetejű, de szósszal bőven átitatott rigatonikat megkoronázhatjuk még néhány csík ropogósra sült Schwrzwald sonkával, és édeskésre karamellizált hagymakarikával. Mennyei!

Nem egy fogyókúrás étel, de mértékkel fogyasztva itt-ott azért belefér a menübe… 

Kókuszos sajttorta – sütés nélkül- Summer Edition No3

Szeretek kísérletezgetni az ízekkel.Egy újabb, az eddigiektől eltérő, viszont mindenképpen sütés nélküli sajttorta volt a cél. Ismét egy könnyen elkészíthető, ámde ízeiben gazdag tortát sikerült összehoznom...
 Ezúttal a kókuszé és a vaníliáé a főszerep,  és ahhoz, hogy ezek ketten szépen muzsikáljanak együtt, elmaradhatatlan elem a tejszín, csatlakozik továbbá a Mascarpone - egy nagyon jó alap, amire lehet építeni, és hogy ne legyen a torta túl nehéz, – főként a magas tejzsírtartalom miatt - egy kis könnyed és egészséges túróval ellensúlyoztam az egészet.

HOZZÁVALÓK:

AZ ALAPHOZ:

• ·         200 g háztartási keksz (lehet zabos, graham, Bebe, ami tetszik)
• ·         2 EK cukrozatlan kakaópor
• ·         120 g olvasztott vaj
• 
  

A JAVÁHOZ:

• ·         200 ml zsíros tejszín
• ·         150 g kókuszreszelék
• ·         ½ vaníliarúd
• ·         6 EK cukor vagy 10 EK eritritol
• ·         250 g Mascarpone
• ·         250 g krémtúró
• ·         1 MK só
• ·         100 ml víz
• ·         1 EK zselatin (én Castellot használtam(LIDL))

ELKÉSZÍTÉSE:

1.        Elkészítjük a tortaalapot: megdaráljuk a háztartási kekszet, hozzáadjuk a kakaóport és a (mikróban folyékonyra) megolvasztott vajat. Jól összedolgozzuk.
2.       Egy 24 cm-es tortaformába beleszórjuk, majd egyenletesre lelappogatjuk a masszát, és hűtőbe tesszük dermedni.
3.     Felhevítjük a tejszínt és beleszórjuk a kókuszreszeléket. A forró tejszín csodákat művel a száraz kókusszal. Felszabadítja a benne szunnyadozó illatot és ízt.
4.        Ehhez hozzáadjuk a vanília kikapart belsejét, a cukrot meg a sót. Jól elkeverjük, hűlni hagyjuk. Nagyon szépen haladunk.  Ez már így is nagyon finom!
5.      Ha kihűlt, összekeverjük a Mascarponeval és a túróval.
6.      Hogy jól összeálljon a banda, kell némi zselatin…
7.        Forró vízben elkeverjük a zselatinszemcséket, majd beleöntjük a kókuszos masszába, és alaposan elvegyítjük.
8.        A fehér, kókusztól és vaníliától illatozó lágy masszát rázúdítjuk a tortaformába dermedt, sötét kekszalapra… micsoda találkozás…,és visszatesszük a hűtőbe néhány órára, hogy ebből a találkozásból is valami csodás, kényeztető, hűsítő és ízletes desszert jöhessen létre.
9.        Néhány szem rumos meggyel és pár kanálnyi olvasztott fekete csokival lehet még fokozni az élvezeteket! Érdemes…

Hűs meggyleves túrógaluskával

Vannak emberek, akik ódzkodnak a gyümölcsleves gondolatától is. Nem tudhatom, hogy e szó hallatán mire gondolnak, mi játszódhat le a fejükben, vélhetően valamilyen rossz emlékük fűződik eme étekhez. Azt azonban biztosan tudom, hogy egy forró nyári napon nem kell jobb egy hűsítő, ízeiben simogató, édeskés, enyhén savanykás, könnyed gyümölcsös levesnél. Ízletes élmény, hűsít és a szép tálalás még szemet is gyönyörködtet.

 

 

HOZZÁVALÓK:

A leveshez:

·         800 ml víz

·         1 rúd fahéj

·         ½ citrom reszelt héja

·         ½ vaníliarúd

·         csipetnyi só

·         ½ citrom leve

·         100 g eritiritol vagy 70 g cukor

·         250 g kimagozott meggy

·         2 dl tejszín

·         1 EK zabpehelyliszt

A túrógaluskához:

·         1 egész tojás

·         2EK szőlőmag vagy más semleges ízű olaj

·         1 EK eritritol

·         csipetnyi só

·         2EK túró

·         3-4 EK babadara

ELKÉSZÍTÉSE:

1.Főzetet készítünk: feltesszük a vizet forrni.

2. A fél vaníliarudat hosszában kettévágjuk – felnyitjuk, és kiszabadítjuk az aromás belsejét. A rúddal együtt a vízbe tesszük.

3.A vízbe küldjük a többi fűszert is: a fahéjat, a citromhéjat, eritritolt, sót.

4. Forrásba hozzuk, hagyjuk, hogy lassan, komótosan forrdogáljon, úgy kb. 4-5 percig. Majd kicsit- néhány percig állni hagyjuk. Így válik a szerény vízből pompás, illatos főzet.

5. Amíg készül a lé, kimagozzuk a meggyet.

6. Bekeverjük a galuska hozzávalóit, és állni hagyjuk legalább 5-7 percig.

7.  A főzetet leszűrjük. Nincs arra szükségünk, hogy majd a kész levesünkben fűszerdarabok úszkáljanak. Evés közben nem akarunk oda nem illő darabkákat halászni, és ezekre ráharapni meg nem nagy élvezet.

8. A leszűrt főzetbe beleküldjük a meggyszemeket, majd ismét forraljuk. Törekedjünk arra, hogy a meggyszemeket minél rövidebb ideig hőkezeljük - forraljuk, nehogy szétfőjenek!

9. Ezt besűrítjük a tejszínben elkevert kanálnyi zabpehely- (vagy más) liszttel.

10. Ezek után kiskanállal helyes kis galuskákat szaggatunk a fővő levesbe, megvárjuk, amíg a galusok a felszínre úsznak – ez 1-2 perc alatt megtörténik – és kész is a levesünk.

11. Tetszés szerint ízesíthetjük még citromlével, édesíthetjük – harmonizáljuk az ízeket.

12. A levest hűlni hagyjuk, és még hűtőbe is tesszük néhány órára. Ezalatt az idő alatt az ízek még jobban összebarátkoznak.

A vanília és tejszín megszelídíti a meggy savanykás, karakteres ízét. A fahéj és a citromhéj kis pikantériát adnak az édesen hűs levesnek. És a túrógaluska… egyenesen imádni való.

Húsos palacsintabatyu

Ha palacsinta, akkor sokszor és sokat. Na de milyet? Édeset vagy sósat? Kell egy kis változatosság, mert ugye az gyönyörködtet. Ezúttal legyen sós!  Na és milyen kivitelezésben?  Csavarva-tekerve? Hajtogatva? Nos, nem!!!  E téren is változtassunk! Batyu kell! Úgy döntöttem, hogy kis batyukat készítek, a finom, vékonyra sütött palacsintákból, melyek ízletes hústöltelékkel pakolok meg.

Ez tulajdonképpen  a hortobágyi húsos palacsinta újratervezve. A tölteléket pedig csirkemellből készítettem.

HOZZÁVALÓK:
palacsintatészta- alapadag kb. 20 darabhoz:

·         200g simaliszt

·         2 tojás

·         200ml tej

·         2 csipetnyi só

·         víz tetszés szerint- attól függ, milyen sűrűre szeretnénk a masszát

Töltelék (kb. 20 palacsintához):

·         200-300 g csirkemell felkockázva

·         1 kisebb fej vöröshagyma apróra vágva

·         1 gerezd foghagyma apróra

·         néhány szem szegfű- és feketebors

·         1EK őrölt pirospaprika, lehet füstölt pirospaprika is- érdekes pikantériát ad húsmasszának

·         só ízlés szerint

·         víz

Szaft:

·         50-100 ml tejföl

·         1 EK mustár

·         1-2-EK liszt a sűrítéshez

ELKÉSZÍTÉSE:

1.Süssük meg a  palacsintákat.

2.Készítsünk a csirkemellből paprikást. Érdemes bő lére ereszteni.

3. A megfőtt és enyhén kihűlt húst és a leve egy részét tegyük mixerbe, és pépesítsük. Ne használjunk túl sok levet, nehogy a massza túlságosan folyós legyen.

4.Ezzel a húsmasszával töltsük meg a palacsintákat. A közepére tegyünk tetszés szerint egy halmot, majd fogjuk össze, és egy-egy szál snidlinggel kössük össze, hogy helyes kis batyukat kapjunk.

5. A csirkepaprikás maradék levéből készítünk egy finom tejfölös-mustáros ízesítésű mártást: A szaftból szedjük ki a borsokat. Ha kevésnek tűnik a megmaradt lé, felönthetjük vízzel, sózhatjuk, ízesíthetjük tetszés szerint. Ehhez adjuk hozzá a tejfölt és a mustárt, habarjuk bele a lisztet, botmixerrel tegyük simává, és forraljuk át.

Nutellás sajttorta

Van  már a blogomon egy klasszikus, világos  ’summer edition’ sajttorta. Ő a szöszi…És ha van blondie verzió, úgy gondoltam, hogy a ’brunette’ sem hiányozhat a repertoárból.

 

Ezúttal a gazdagon mogyorós Nutella és a krémesen simogató Mascarpone csábításának engedtem, övék a főszerep, melyeket megkoronáznak az aranybarnára pirult, ropogós mogyorószemek. 

Egyszerűen elkészíthető, sütés nélküli ez is. Néhány óra pihentetés a hűtőben és kész is.

 

HOZZÁVALÓK:

Az alaphoz:

·         200 g háztartási keksz (legutóbb vajas kekszet használtam- nem volt rossz döntés)

·         110 g olvasztott vaj

A javához:

·         500 g krémtúró

·         250g Nutella( esetleg valami hasonló mogyikrém)

·         250 g Mascarpone

·         2 EK kakaópor

·         2EK zselatin 100 ml forró vízben feloldva

·         2 EK cukor- ha édesen szeretjük

·         JAAA, és ne feledkezzünk meg a 2 csipetnyi sóról sem, mert nélküle íztelen marad a desszert, és nem tud érvényesülni a többi íz

 

Feltét, dísz:

·              pirított mogyorószemek - egy bő maréknyi

 

 

ELKÉSZÍTÉSE:

A háztartási kekszet aprítógépben morzsásítjuk, és összedolgozzuk az olvasztott vajjal. Egy 26-28 cm-es átmérőjű, csatos tortaformát kibélelünk folpackkal , és a kekszes-vajas keveréket arányosan az aljára rendezzük, kanállal lepréseljük, hogy a tortaforma aljához simuljon, és a hűtőbe tesszük dermedni.

Ezután a krémtúrót sózzuk, majd hozzáadjuk a Mascarponet, jöhet a mikróban enyhén megolvasztott Nutella és a kakaópor. Mindent jól, alaposan, de érzéssel elkeverünk.  Ezen a ponton  következik a zselatin, amelyet jól felolvasztunk a forró vízben úgy, hogy teljesen feloldódjanak a kis kristályok. A zselatinos vizet hozzáadjuk a krémkeverékünkhöz, és gyorsan, ügyesen, lazán úgy elvegyítjük benne, hogy az minden atomjához eljusson, hogy a krémet megfelelő állagúra varázsolja. Botmixerrel jól átdolgozzuk a keveréket. Ha megtörtént az alapos kavarás, akkor ideje előkapnunk a hűtőből az időközben megdermedt kekszes-vajas alapunkat, és ripsz-ropsz töltsük fel a formát a krémünkkel, és küldjük őket vissza a hüssbe… Egy éjjel alatt biztosan eléri a megfelelő állagot,  de elég neki kb. 2 óra is.

Tálaláskor kenjük meg a tetejét vékonyan Nutellával, erre szórhatunk darált mogyorót és gazdagon rakjuk meg ropogósra pirított mogyorószemekkel, és, ha tetszik, még erre is lehet Nutellával dedikálni…;)

Banoffi

‚Karamella, banán, na és esetleg  tejszínhab... őőő... ebből baj nem lehet, sőt...‘

-jelenthette ki  1972-ben  Angliában,  East Sussexben , Az Éhes Szerzeteshez’  címzett fogadóban  a két  leleményes séf , akik valami nagyon finom, új desszertet akartak alkotni.  És milyen nagyon igazuk volt!!!

 Sok kísérletezés és agyalás után arra a megállapításra jutottak, hogy a banánt és a karamellát  mindenki szereti, na meg passzolnak is együtt. Leleményesek voltak a séf urak a desszert elkeresztelését illetően is, mert a Banoffee  név  hűen  hirdeti  mivoltát: BAN(a banánból)+ OFFEE(a toffee-ból). Ugye?!

Banán-karamella-tejszínhab hát ez  ’tömörgyönyör’ a javából!!! Hatalmas kalóriabomba, az biztos, de  itt-ott kényeztethetjük magunkat ezzel a tömény édességgel.

Elkészítése nagyon egyszerű. Készíthetjük torta kivitelezésben, de kiváló pohárkrém is válhat belőle.

HOZZÁVALÓK:

az alaphoz:

·         200g háztartási keksz

·         110g olvasztott vaj

a javához:

·         3+ 1 karikára vágott banán

·         400 g konzerv karamella

·         80 - 100ml tejszín

·         250ml tejszín habbá verve

·         1-2 evőkanálnyi csokoládéforgács díszítésnek

·         én szoktam még a tetejére szórni néhány szem sósmogyorót

ELKÉSZÍTÉSE:

A háztartási kekszet aprítóban morzsává őröljük, és jól összekeverjük az olvasztott vajjal. Ha a torta dizájnt választjuk, akkor egy csatos tortaformára lesz szükségünk (22-24 cm átmérő). A tortaforma karimáját bevonjuk folpack-kal, majd a vajas kekszmorzsát jól lenyomkodjuk, hogy szilárd alapja legyen a finomságoknak.

 Hűtőbe tesszük legalább 40-50 percre.

Ezalatt az idő alatt kiszabadítjuk a karamellát a konzervdoboz rabságából, és összemelegítjük 80-100ml tejszínnel.  Nem kell forralni, elég, ha picit megolvad, és összeáll a tejszínnel. Így kissé folyósabb lesz.

Ha megdermedt a kekszalap, beleönthetjük a karamellát,de 1 evőkanálnyit tegyünk félre- díszítésnek.A karamellát is pihentetni kell kb. 20 percet a hűtőben, hogy dermedjen, szilárduljon kicsit.

 Ezután jöhet a többi: ráhalmozzuk a karikára vágott 3 banánt,

 mindezt pedig megkoronázzuk  a tejszínhabbal. A tejszínhab tetejére jön a fent említett +1 banán, szintén karikázva, dísznek, na meg a karamellacseppek és a csokiforgács, ja és a pár szem sós mogyoró…

Ha a pohárkrémes vezrzió mellett döntünk-aminek az elkészítése jóval egyszerűbb, akkor csak halmozzuk a hozzávalókat csinos poharakba-a sorrend csak rajtunk múlik...díszítsük tetszés szerint, és akár rögtön fogyaszthatjuk is, de hűtőben is pihentethetjük. Ahogy tetszik...

Jajjj, hát ez mennyei!!! Aki a karamellát szereti, annak mondanom sem kell, hogy próbálja ki, mert ez kihagyhatatlan.